A hét második felében nem igazán főztem. Egyrészt eladtuk a Nőket anyának, másrészt az ebből kifolyólag létrejött miniszünidőnket nem itthon töltöttük. Ergo három napig nem üzemelt a konyha.
Szeretem az ilyen szüneteket. Egyszerűen jobb utána újra fakanalat ragadni, kitalálni, hogy mi is legyen az, ami vasárnapi ebédként a családi asztalra kerül. A megálmodott csirkepaprikás után azonban még ott árvállt egy betöltetlen luk. Mi legyen a desszert?
Amíg rotyogott a csirke, a pihent a nokedli, addig egy gyors netes kutakodás és némi aránymódosítás után megszületett a desszert is. Egy nagyon csokoládés, nem túl édes kenyérféle, ami jól viseli a tejszínhabot és nem riad meg egy kis lekvártól sem.
Csokoládékenyér
15 dkg nádcukor
2 dkg vaníliás cukor
8 dkg rétesliszt
10 dkg finomliszt
1 csomag sütőpor
2,5 dkg holland kakaópor
3 tojás
só
18 dkg vaj
1 dl meleg víz
A vízzel eldolgozom a kakaóport és hagyom hűlni. A liszteket átszitálva kimérem, hozzáadom a sütőport. Jön még hozzá a kétféle cukor, egy csipetnyi só. A vajat kicsit megolvasztom a mikróban és a szárazakhoz adom a tojásokkal, valamint a vízben elkevert kakaóporral együtt. Zsírozott, lisztezett püspökkenyér formában sütöm légkeveréses 175 fokon, tűpróbáig.


Kriszti!
Ennek szívből örülök. Nekem azért ízlik nagyon, mert rettentően csokis, de nem túl édes.
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Ikres gasztrobloggerből ikres félújságíró, örökamatőr, mindigtanuló gasztromán

Jelen
Ikresek
RSS
balinto 2006
Csokiimádó vagyok. Így hát elkészítettem ezt a finomságot. Fantasztikus lett, a vendégek pillanatok alatt megették. Köszönöm.