Az ősz ízei

A hétvégén belevágtunk a FINOmÁNIA őszi szemeszterébe. Az idő hatalmas kegyet gyakorolt, szombaton és vasárnap is ragyogó napsütésben fürdette a szigetet.

A szokásos szezonalitás mellett a mostani hétvégét Bolyki Jani borai irányították. A Királyleányka, a Metatéma, az Egri bikavér és az - igen stílszerű - Indián nyár voltak a fogások titkos múzsái.

A társaság nagyon hamar közös hangra lelt. Nagyon szeretem nézni, ahogy az egymás számára 20 perce még vadidegen emberek közösen borozgatva dolgoznak, s már drága Kristófomnak vagy Zolikámnak szólítják egymást, mintha ősrégi cimborák lennének, akik egy közös hétvégét töltenek együtt.

Már az ételek készítése közben is kóstolgattunk. Jani mesélt, majd beállt ő is szecskázni a zöldségeket, figyelni hogyan kerekedik ki a séftanoncok keze alól az a sok gazdagon árnyalt fogás, amihez majd az asztalnál hozzákóstoljuk a borait.

Készítettünk tőkegombával gazdagított pórélevest, sütöttünk mini kürtőskalácsokat, amit aztán szarvaspástétommal töltöttünk és egy kevés cumberland mártással kínáltunk. Aztán következett a fácán, egy kis gombás rizottón pihenve, némi finomfű glace-szal körítve. Desszertnek meg alkotott a társaság egy levendulás csokoládéparfét, amit ellenpontoztunk az áfonyaszósszal leöntött meleg és abbahagyhatatlan körtetócsnival.

Amíg mi a vacsorával voltunk elfoglalva addig a Nők új barátaikkal, Barnussal és Emmával készítettek egy adagnyit az Anna piruláiból és még egy masszát amiből az a kevés, ami nem bennük tűnt el, az csokoládépettyes zabkekszként végezte a sütőben. Kata felügyelete mellett, de önálló munkában állították elő az uzsonnánkat.

A vacsorát a - most már beüvegezett - teraszon fogyasztottuk el. Hallgattuk Jani történeteit, hogy hogyan folyt a pince alatti falu főutcáján a bor, hogyan készítette a szinte mindent megnyerő Metatémát, mire is költötte a Nemlátnemhallnembeszél bor bevételét s milyen remek üzletasszony a most 92 éves nagymamája. Őszinte, megszállott és kedves ember, s jó borokat készít. Nagyon jókat. Nekem a Metatéma okozott egyfajta katarzist és nagyon szerettem azt az ízt, amit az Indián nyár hagyott maga után a számban.

Vasárnap a csapat egy őszre hangolt, sütőtökös mascarponetortát sütött, majd a munka végeztével közel két órányi fotoszintetizálás következett a kertben. A simogató őszi napsütésben a szálló vendégei kirajzottak és élvezték a csodálatos időt.

Megint egy élményekkel teli hétvégével gazdagodott az életem. Emberi sorsok, harcok, sikerek jellemezték a beszélgetéseinket, tanultunk egymástól, meghallgattuk egymást, jó összhangban készítettük az ételeinket és boldogan vettük tudomásul, hogy a természet kényeztetni kíván minket.