
A középkor óta ismert desszert reneszánszához egy nagy világégés és ez a kis figura vezetett...

A teljes történet a Mindmegettén olvasható.

Tegnap, egy könnyű kis olaszos ebéd után, a kávéhoz kifejezetten hiányzott valami desszert.
Az áprilisi GoodFood átforgatása közben már nagyon szemeztem egy könnyű, gyors és tetszetős desszerttel. Igaz, hogy nem egy hoch-gasztronómiai csoda, de jó alapanyagokból gyorsan elkészül és finom.
Banános puding
2 érett banán
10 dkg muscovado cukor
1 kk sütőpor
10 dkg finomliszt
2 ek tej
2 tojás
10 dkg olvasztott vaj
csipet só
A banánokat felkarikázom, 8 karikát félreteszek, a többi egy keverőtálba teszem. Hozzáadom az olvasztott vajat, a cukrot, a sütőporral elkevert lisztet, ráütöm a tojásokat, jöhet a csipetnyi só és tej. Ezután egy habverővel alaposan elkeverem, majd a masszát 4 pici szufflétálba porciózom, a tetejére biggyesztem a dísznek szánt karikákat, és 800 Watt-on 8 percig sütöm a mikróban.
Pici porcukorral tálalom.
A múltkori joghurttortánál annyira eszementen jó volt a krém-bogyó párosítás, hogy a helyzet szinte adta magát.
Egyrészt volt egy kevés magában árválló fehérjém, egy éhes férjem, ohodában éhező leánygyermekeim, plusz jómagam, aki majd meg veszett egy kis édességért. Így aztán az ebédet követően elkészítettem a krémet, alaposan kisütöttem, este meg egy tisztes tejszínhab paplannal a tetején és persze a rubinhoz hasonló magokkal gazdagon megszórva került a család elé.
Az üres tál meg úgy 20 perc múlva landolt a mosogatóban.
Pavlova, 4 éhes személyre
4 tojás fehérje
20 dkg porcukor
1 kk ecet (a balzsam színvilága nem szerencsés, fehérrel érdemes próbálkozni)
1 tk kukoricaliszt
Tetejére:
2,5 dl 30%-os habtejszín
2 kk vaníliás cukor
1 gránátalma
A fehérjéket elkezdem a gépi mixerrel felverni. Mikor már kezd összeállni, akkor kanalanként hozzámérem a cukrot. Ezzel alaposan elkeverem, hogy ne maradjanak benne eldolgozatlan részek, majd jön hozzá az ecet és a liszt.
A keverékemet egy spatulával ráhalmozom (inkább felfelé dolgozom, mert egy kicsit úgyis terülni fog) egy sütőpapíros tepsi közepére és a 130 fokra előmelegített sütőbe tolom, 75 percre.
Az idő lejárta után nem kapom ki, hanem hagyom hogy a sütővel együtt hűljön ki.
Tálaláskor egy süteményes lapáttal óvatosan felszedem a papírról és egy tányérra csúsztatom. Frissen felvert - enyhén vaníliás - tejszínhabbal takarom és idénygyümölcsökkel díszítem.

A hölgyekkel ma, ebben a gyönyörű, hívogató időben elmentünk vásárolni. A kötelező kűrök mellett, a Nők kreativitásának is utat engedtem, s mivel - az ohodai karácsonyi emlékekből táplálkozva - kókuszgolyót kívántak készíteni a holnapi bulira, így beszereztük az alapanyagokat.
Így most már minden együtt van a holnapi estéhez. Az apjuk minden gyerekkorában nélkülözött fényadásra alkalmas kütyüt beszerzett, a szerpentinek száma is megközelíti a kívánatost, a trombiták is csatasorba álltak, sőt ma még egy adag petrárdát is kerítettünk, emelendő az ünnep fényét.
A desszertről meg az én nagy lányaim gondoskodnak. Hogy jól összeérjenek az ízek, el is készítették ma este a golyóbisokat.
Kókuszgolyók, ahogy a Nők készítik
50 dkg darált keksz
10 dkg vaj
20 dkg porcukor
2 ek holland kakaópor
1 dl rum
meggyszörp
1 zacskónyi kókuszreszelék
csipet só
Kerítek a Nőknek egy hatalmas tálat, ebbe beleöntöm a kekszet, a porcukort, a kakaóport, egy csipet sót, hozzáadom a rumot, a megolvasztott vajat és annyi szörpöt, hogy jól dolgozható tésztát kapjanak (cca. 3 dl). Az egészet alaposan összedolgoztatom a Nőkkel, majd hagyom, hogy gyurmázzanak.
A kész golyóbisokat kókuszreszelékbe forgatják a hölgyek, végezetül tálcára ültetik, majd a hűtőbe teszik, hogy holnap jó szolgálatot tegyenek a fergeteges házibulinkon.
Ezzel a recepttel és a Nőkkel egyetemben kívánok minden olvasómnak, barátomnak, ismerőmnek egy remekbe szabott új évet.
Újabb darabbal gazdagodott a netes filmarchívumunk. A mostani eposz főszereplője Anna és az ő pirulái.
Nem tudom mennyire látszik ezeken a videókon, de rettenetesen jól éreztük magunkat. :)
Az új GoodFoodban találtam egy remek receptet. A Culinarisban és a Tescoban tett látogatásaim alatt beszereztem a kellő hozzávalókat, majd összeütöttem ezt az angolos, téli, tömény jószágot.
Körtés, gyömbéres sütemény
20 dkg vaj
10 dkg muscovado cukor
10 dkg cukor
14 dkg golden syrup
nagyobb darabka gyömbér
2 tojás
2,5 dl tej
10 dkg finomliszt
20 dkg rétesliszt
4 közepes körte
csipet só
Egy kisebb serpenyőben felolvasztom a vajat, a cukrokat és a szirupot. A gyömbért megpucolom és belereszelem. Miután minden hozzávaló felolvadt és homogén masszává vált: félrehúzom és hagyom kihűlni.
Amíg hűl a massza, addig befűtöm a sütőt 150 fokra, egy keverőtálban a tojásokat elhabarom, a tejet is hozzáadom. Kimérem a liszteket, majd hozzáadom a tojásos tejet és a kihűlt szirupot.
A körtéket kicsumázom, kockacukornyi darabokra metélem és egy közepes tepsibe szórom. A tésztát ráöntöm és úgy másfél órát sütöm.
Az elmúlt hetek rohanása után, nyugodt, pihenős hétvégére vágytunk. Szombaton főztem egy jó őzpörköltet galuskával, vasárnap meg egy Zurekkel kényeztettem a családot.
Ám desszert nélkül mit sem ér egy igazi családi hétvége, így aztán péntek este sütöttem két tisztes stollent.
Az egyiket klasszikus mód megkentem olvasztott vajjal és alaposan megszórtam porcukorral. Őt ajándékba vittük vasárnap a barátainkhoz. A másik példányt ilyen nehezítés nélkül, csak úgy, önnön valójában tüntettük el.
Stollen
30 dkg finomliszt
25 dkg rétesliszt
15 dkg vaj
3 dkg friss élesztő
10 dkg cukor
csipetnyi só
10 dkg aranymazsola
5 dkg mandula
10 dkg marcipán
5 dkg dió
2,5 dl tej
5 dkg édes sötét mazsola
1 tojás
1 tojás sárgája
Sütés után:
10 dkg vaj
20 dkg porcukor
A kalácshoz valókból (lisztek, élesztő, vaj, só, cukor, tojások) tésztát készítek. A kenyérsütő üstjébe teszem a liszteket, rámorzsolom az élesztőt, sózom, a vajat kisebb darabokban hozzáadom. Megmelegítem a tejet és azt is hozzáöntöm. Elindítom a masinát. Amíg dagaszt/keleszt, addig összekészítem a tartalmát.
A mandulát és a diót durván megvágom egy késsel, összekeverem a mazsolával, az apró kockára vágott marcipánnal.
Amikor megkelt a tészta, akkor beledolgozom a lényeget, majd kettészedem a cipót. A darabokat kétujjnyi darabokra nyújtom, a sodrófával megnyomom a közepét és a két felet egymásra hajtom.
Sütőpapíros tepsire fektetem a stolleneket, viszonylag távol egymástól és 170 fokon nagyjából egy óráig sütöm.
Amikor kész, akkor olvasztott vajjal kenegetem őket (meditatív türelemjáték), majd alaposan megszórom porcukorral. Hűvös helyen, egy jól záró zacskóban tárolom, amíg színre nem lép.
Mert a Cozunak igaza van!
Épp ezért összegyűjtöttem a több éves karácsonyi aprósüteményeimet, hogy ne kelljen a blogon belül keresgélni.

Nálam hetek óta karácsony van. Először csak elméleti síkon farigcsáltam sok-sok receptet, aztán lassacskán el is készítettem a különféle fogásokat.
Az eddig megjelent receptek:


Szép színesre sütöm.
Nagyjából most, mikor a poszt életre kél, most állunk neki a Nőkkel, hogy elkészítsük a karácsonyi aprót.
A tavaszi sikerre való tekintettel készítünk egy adagot Anna piruláiból, és a szokásos mézeskalács sem maradhat el.
Napok óta keresem a megfelelő ajándékokat. Túrom a netet, próbálom kiokoskodni a titkolt, rejtett vagy nem is sejtett kívánságokat. Tegnap például elmentünk a Nők titkos vágyainak tárgyaiért, amik most a barátnőm kocsijában utazgatnak városszerte, mert nehéz lett volna kimagyarázni a lányoknak, hogy miért van nálam két brutális nagy doboz, tele babával.
A nagy ajándékkeresés közepette futottam bele - szinte szó szerint - a Butlers-be. Fantasztikus egy hely. Kevés időnk volt, így csak száguldva, ezt-azt megsimogatva néztük végig, közben folyamatosan sajnáltam hogy se krőzus nem vagyok, se több időm nincs. De kifejezetten az én boltom. Rengeteg csetresz, hangulatos apróságok, Edömér barátnőmnek való szerethető ostobaságok. Persze, most mindez a karácsony jegyében.
A tegnap még a Karinthy Frigyes úton is tartogatott meglepetéseket. Egy szír bolt formájában. Végre valahára kaptam tahinit, plusz extra fűszereket, friss datolyát és olyan, de olyan fűszeres olajbogyót, amit szinte abba se lehet hagyni.
Így most már, ahogy lassan körvonalazódik, hogy kinek mit, így tolódik lassan előtérbe a lakás díszítése (Zsófi 18 és 24 közé teszi a lakásba karácsonyi hangulatot teremteni hivatott apróságok számát. Az eltérést az összeszámolásból fakadó nehézségek okozzák. ), illetve az aprósütemények elkészítése.
Jó napnak nézünk elébe.
A múltkorihoz hasonló, rövid klipben mutatom be a kedvenc sütőtökös kuglófomat. Egyszerű, gyors és nagyon finom. Ebben a léleknáthásító időben tökéletes.
A hozzá tartozó recept pedig itt található: Sütőtökös kuglóf
Reklámnyi rövidfilm a joghurtos bögrés süteményről. Főszerepben a tészta és én.
Mindez megtekinthető itt: CafeTV
A kisfilmhez tartozó recept itt : NLCafé
Régóta terveztem. A nagy gasztrofelkapás előtt már Before megsúgta, hogy bizony van egy Zazzi nevű cukrászda, ahova érdemes...
Aztán valahogy elsodort az élet, majd Eszter jóvoltából ma végre valahára eljutottam. A hely messze nem olyan parányi, mint egyes beszámolókból sejteni lehetett, teljesen átlagos méretekkel rendelkezik. Ok, nem egy nagyüzem, de nem is erre terveztetett. A két hölgy által vezetett hely kedves, sallangoktól mentes. A dekoráció hiányát pótolják a mívesen megalkotott, szín-, forma- és ízgazdag sütemények.
A solymáriak által alig, vagy egyáltalán nem ismert cukrászda pesti törzsközönsége szerencsére vevő ezekre a szép, kézműves édességekre.
Mivel félüres gyomorral és nagy kísérletező kedvvel mentünk, így kapásból rendeltünk négyféle süteményt. Kipróbáltuk a mákos feketribizlihabot, a Caracas néven futó csokoládé- és karamell mousseból szőtt szeletet, egy bájos borhabot és egy szeletnyi málnás csokoládétortát. A ribizlihab fanyarsága és a borítás roppanós mákszemei nálam sikert arattak. A málnás csokoládétorta 70%-os csokoládéból készült, ennek jegyében kellően markáns, volt a málnával kiegészülve is egy igen határozott, emlékezetes sütemény. Zsófinál ő lett volna a nyertes. Nekem kicsit túl domináns volt a csokoládé. A borhab könnyű volt, édes, imádnivaló. Egyszerűen tökéletes. A karamelles csokoládétorta egy kevésbé karakteres csokoládét rejtett, amit tovább lágyított a karamell. Eszternél ő volt a győztes.
Haza is hoztam egy keveset. Zsófinak Sachert, ami igazi meglepetés volt. Majdnam olyan volt, mint a bécsi Sacherben kapott torta. Egyben tért el: ennek könnyebb volt a piskótája.
Annának Mozart szeletet hoztam, ami szintén telitalálatnak bizonyult. Annyira, hogy megkóstolnom se sikerült, mert a Nő és az apja is eltüntette a saját példányát, mielőtt észbe kaphattam volna.
Egyszóval csak javasolni tudom a Zazzit. Igaz, hogy nem olcsó, igaz, hogy Solymáron van, ellenben igazán minőségi alapanyagokból, nagy odafigyeléssel, szeretettel és szaktudással előállított süteményeik vannak.
Szerintem mi is vissza fogunk járni. Családilag.
Valami furcsa kényszert érzek megosztani a remekbeszabott ehető dolgaimat. Az okokat jobb, ha nem kutatom...vagy pályát tévesztettem, vagy csak reinkarnálódott bennem egy szakács...


Jelen
Ikresek
RSS
balinto 2006